DXN Spica tea
A DXN Spica tea hidegen és melegen is fogyasztható, frissítő hatású, egzotikus ízű ital.A Spica tea rendszeres fogyasztásával felébreszthetjük megfáradt szervezetünk regenerációs képességét.
A DXN Spica tea öt értékes gyógynövény keverékéből áll. Ezek a gyógynövények (közönséges gyíkfű, egzotikus ízű mandarinhéj, frissítő mentalevél, édesgyökér és ganoderma gomba) a következőkre hatnak:
- csökkentik a testhőmérsékletet,
- fellazítják a lerakódott váladékot,
- könnyítik az emésztést,
- eltávolítják a mérgező anyagokat,
- nyugtatják a légzőrendszert,
- karbantartják a májat és annak méregtelenítő funkcióját.
1) erősíti az immunrendszert
2) javítja a vérkeringést
3) emeli a vér oxigénszintjét
4) semlegesíti a test savasságát
• a Spica teát Ázsiában nem forrázzák, hanem lobogó vízbe téve pár percig főzik? A kínai orvosok szerint az így készült „gyógy-leves” (kínaiul: yao-tang) több hatóanyagot tartalmaz, mint a forrázat.
• a kínai orvosok a (gyógy)tea fogyasztását ízesítés nélkül ajánlják? Próbáld ki a Spica teát önmagában, külön ízesítés nélkül!
• kínai nyelvű források szerint a keverék fő feladata a testben felgyűlt hő elvezetése?
A Spica tea összetevői:
1. Mezei menta (Mentha arvensis):
A mezei menta hazánkban is vadon termő, Kínában, Japánban és (más változata) Kanadában honos, a mérsékelt égövön nagy mennyiségben termesztett, elsősorban illóolaj, illetve mentol előállításra használt gyógynövény. Átlagosan 20–40 cm (ritkábban 80 cm) magas, megjelenése a többi mentaféléhez hasonlít, virágai lilák, főként a vizes, nedves élőhelyeket kedveli.
A legelső kínai említése Lei Xiao: Leigong baozhilun, azaz Lei apó elmélkedései a gyógynövények elkészítéséről c. művében történt az V. században.
1–3% illóolaj (kb. 80% mentol, továbbá menton, mentilacetát főbb alkotórészekkel), valamint cserzőanyagok és flavonoidok.
mikrobaölő, görcsoldó, szélhajtó, gyulladáscsökkentő, helyi érzéstelenítő.
Felhasználása a népi gyógyászatban nagyban megegyezik a borsmentáéval, az egyes fajok elkülönítése ugyanis nem minden esetben sikerült.
A mai terápiában gyári készítményekben és galenusi gyógyszerformákban (tabletták, cseppek) emésztési zavarok, irritábilis bélszindróma, epeúti bántalmak kezelésére; külsőleg légzéskönnyítő mellkasi krémek, mozgásszervi megbetegedések okozta fájdalmak és fejfájás csillapítására kenőcsök, bedörzsölőszerek és pakolások összetevőjeként, valamint fog- és szájüregi megbetegedések kezelésére alkalmas összetételekben hasznosítják.
További felhasználási lehetőségként említhető meg a meghűlések és légúti fertőzések esetén javasolt inhalálás.
2. Mandarinhéj (Pericarpium Citri reticulatae) / Mandarin (Citrus reticulata).
A különféle citrus fajokat gyümölcseikért régóta termesztik. A magyar nyelvben több citrusfélét is mandarinnak hívnak (pl. Citrus reticulata, Citrus tangerine, Citrus clementina, stb.), de az Európai Gyógyszerkönyv (Ph. Eur. 5.6) a C. reticulata friss gyümölcséből alkalmas mechanikai eljárással, melegítés nélkül állítja elő a mandarin illóolajat.
A mandarin Dél-Kínában és a Fülöp-szigeteken őshonos, vadon is előfordul, innen terjedt el a XVIII. századtól kezdve Európa déli országaiban (Olaszország, Görögország, Spanyolország stb.), az amerikai kontinensen és Észak-Amerika egyes országaiban, ahol nagy kiterjedésű ültetvényeken termesztik.
A citrusok táplálkozási értéke főként a rostokban, vitaminokban (elsősorban az antioxidáns, antikarcinogén és stresszvédő hatású C-vitaminban), növényi savakban, ásványi anyagokban és flavonoidokban rejlik.
A termések héjában 0,2–0,5%-ban illóolaj (65,0–75,0% limonén és 16,0–22,0% gamma-terpinén), keserű anyagok, flavonoidok és kumarinok találhatók (ez utóbbi vegyületek a vízgőz desztillációval előállított olajból hiányoznak, jelenlétük a hidegen préselt olajokra jellemző).
A hagyományos kínai gyógyászatban a termés és illóolaj helyett főként a mandarin terméshéját használják. A zöld, még éretlen héj neve qing-pi, a sárga, már érett termés héja pedig a chen-pi.Az előbbit inkább a máj támogatására, míg az utóbbit főként a lép támogatására és szélhajtóként használják (a Spica Teában az érett mandarin héja található). Emellett emésztésserkentő, gyulladáscsökkentő, köptető hatása ismert.
Ajánlott napi adagja: 3–9 g terméshéj.
Füves pusztákon, réteken, legelőkön, szántókon élő, a talaj felszínén kúszó növény, mely a hagyományos kínai gyógyászatban széles körben használt, ennek ellenére az európai fitoterápia számára szinte teljesen ismeretlen. Már Li Shizhen híres gyógynövény ismertetőjében, a Bencao gangmu-ban (1578) is szerepel.
Főbb hatóanyagai: triterpén-szaponinok, szterolok (pl. ekdizon), flavonoidok, cserzőanyag és oligoszacharidok.
Terápiás alkalmazása az ókorra nyúlik vissza, a kínai és indiai tradicionális gyógyászatban évezredek óta használják a szem és a máj gyulladásos tüneteinek kezelésére és vizelethajtóként. (dr. Sárosi Szilvia)
A növényt az európai népi gyógyászat is használja már évszázadok óta: borogatásként nehezen gyógyuló sebekre, valamint torok-és garatgyulladás tüneteinek enyhítésére.
Napjainkban az egyik legperspektivikusabb „újra felfedezett” gyógynövényfaj.
Elsősorban fertőzéses megbetegedések megelőzésére, szájüregi fertőzések és gyulladások (pl. fogínygyulladás) kezelésére, daganatos megbetegedések kiegészítő kezelésére (immunmoduláns hatása alapján), gyulladt bőr és szem körüli gyulladások kezelésére (lemosására) használják.
Mellékhatásai nem ismertek. A viszonylag magas ajánlott napi adag biztonságos felhasználást feltételez.
4. Kínai édesgyökér (Glycyrrhiza uralensis)
A kínai édesgyökér a hazánkban is ismert édesgyökér ázsiai rokona.
Kínában és Japánban vadon is előfordul, Belső-Mongóliában nagy mennyiségben termesztett, évelő növény.
A hagyományos kínai gyógyászatban a növény gyökértörzsét és az abból növő 20–22 cm hosszú, 1–1,5 cm vastag tarackokat használják. Fontosságát jelzi, hogy mind a 2000-ben kiadott Kínai Gyógyszerkönyvben, mind a XV. Japán Gyógyszerkönyvben megtalálható.
Triterpénvázas szaponinok (legfontosabb az édes ízű glicirrizin, emellett likviricinsav, glabrolid, glicirretinsav származékok, uralszaponin A, B is található), flavonoidok és poliszacharidok (köztük immunmoduláns hatásúak is).
Gyulladáscsökkentő, fekélyek képződését gátló és a gyógyulását elősegítő, köptető, immunstimuláns, antivirális (herpes simplex és herpes zooster vírusokkal szemben).
Ajánlott napi adagja: 5–15 g gyökértörzs és tarackok vagy 200–800 mg glicirrizin illetve ezekkel egyenértékű kivonat (WHO-monográfia).
májzsugorodás, magas vérnyomás és súlyos veseelégtelenség esetén, továbbá várandósoknak ellenjavallt az alkalmazása. A glicirrizin nélküli édesgyökér-kivonat esetén mellékhatások nem tapasztalhatók.
You must be logged in to post a comment.