Cordyceps gyógygomba a tüdő és az immunrendszer egészsége védelmében

Hangsúlyozom, hogy semmilyen betegséggel szemben nincs 100%-os védelem, biztos megoldás, ellenszer, hisz minden ember más és minden embert más és más állapotban érhet el egy betegség, más és más a testi, lelki, szellemi állapota adott helyzetben, más a hite, gondolkodásmódja, hozzáállása és stressz szintje is ami nagyban befolyásolja a gyógyulást és a gyógygombák, növények hatékonyságát.

Azonban úgy gondolom, ha tagadunk minden alternatív lehetőséget, „gyógymódot” amit keleten már évezredek óta hatékonyan alkalmaznak, akkor nagy hibát követünk el! Ha az emberekkel azt hitetjük el, hogy nincs semmi, amivel védekezhetnének, erősíthetnék az immunrendszerüket, a testük öngyógyító képességét és muszáj védtelenül, „meztelenül” menniük a harcba, a betegségek ellen akkor óriási kárt okozhatunk!

Komoly kutatások bizonyították azt, hogy például egyes gyógyszerek kipróbálásakor a placebo csoport tagjai is jobban lettek meggyógyultak, pedig ők semmilyen hatóanyagot ellenanyagot stb. nem kaptak, csupán az abban való hitük gyógyította meg őket, hogy most biztos meggyógyulnak attól, amit kapnak.

A média felelőssége az, hogy most minden hitet próbálnak lerombolni az emberekben azzal, hogy arról írnak, hogy semmi se használ a koronavírussal szemben. Se a C-vitamin, se a D vitamin, se a gyógyteák, gyógygombák, gyógynövények, se a szaunázás, illóolajok párologtatása stb. De mi van, ha maga a placebo hatás használna, segítene legalább abban, hogy könnyebben hamarabb gyógyuljon meg valaki és ne higgye azt, hogy esélye sincs a vírussal szemben?!

Ezek a dolgok nem ártanak, nem okoznak kárt, „legfeljebb nem hatnak”, bár ezt kétlem, nem ezt mutatja a több évezredes tapasztalat!

Tehát ezt a cikket, ne úgy olvasd, hogy azt mondanám, hogy a cordyceps gyógygomba jó a koronavírus ellen! Távol legyen, senki se tudja mi a jó!

Ahogy a C-vitamin se a vírus ellen hat, azt győzheti le, úgy a gyógygombák se a betegségekre hatnak! Betegségekre a gyógyszerek hatnak. Csökkentik a tüneteket és próbálnak gyógyhatásúak lenni.

A táplálékkiegészítők vitaminok nem betegségekre hatnak, hanem a szervezet öngyógyító képességét segítik, táplálják, látják el munícióval, üzemanyaggal és olyan dolgokkal amire szüksége van, hogy dolgozni tudjon. Ezek nagy része ugyanis nincs bent a szervezetben kívülről kell bevinni! És a mai élelmiszeripari termékek sajnos nem viszik be, sőt igen azok mérgeket visznek be, amit a szervezet nem tud feldolgozni!

Tehát szeretnék bemutatni egy gyógygombát, és felvezetni egy nagyszerű cikk alapján, hogy miért lehet nagy szerepe vírus fertőzések, légúti problémák esetén.

Miért érdemes elkezdeni szedni és még időben támogatni vele a szervezetet?

A cikk elejének forrása:

https://www.tenyek-tevhitek.hu/uj_tipusu_vedekezes_a_koronavirussal%20szemben.htm#hogyan

Az alábbiakban bemutatom az immunműködés mitokondriális megközelítését, amely az immunfunkciók serkentésének új lehetőségét jelentik. Az immunműködés mitokondriális modellje jól megmagyarázza az immunaktivítás időskori hanyatlását, és részben azt is magyarázza, miért a súlyosabb betegekre nézve kockázatos a vírus.

„Nézzük a nagy halálozási kockázatnak kitett népességet: az időseket és a krónikus betegségekben (szívbetegségben, diabéteszben, rákban, stb.) szenvedőket.
Az öregedés és a krónikus betegségek mind összefüggenek a mitokondriumok leépülésével és ritkulásával (Wallace, 2005). A nagykockázatúakat tehát  a csökkent számú és hatékonyságú mitokondriumok kötik össze.

A mitokondrium-paradigma

Manapság a testet szervek és szövetek társulásaként fogjuk fel, a szerveket pedig specializálódott sejtek alkotják. Az öregedés és a szervek funkcióromlása a sejtek leromlott működéséből és pusztulásából fakad. De mitől romlik le a sejtek működése és végül mitől pusztulnak el? Még konkrétabban, miért működik gyengébben az idős emberek immunrendszere, mint a fiataloké?

Ezt csak a sejten belüli folyamatokból lehet megérteni.

Minden biológiai és biokémiai folyamat energiafüggő, s amint csökken a sejt energiaellátottsága, csökkennek a funkciói. Ha a minimális életfunkcióihoz sem jut elég energia, a sejt elpusztul. Minden sejtünkben mitokondriumok százai-ezrei termelik az energiát nyújtó vegyületet, azaz az ATP-t (Adenozin Trifoszfát); az ATP lebomlásából nyert energia működteti a sejt összes biokémiai folyamatait. A mitokondrium működéséhez élelemre (cukor, zsírsav, aminosav), mikrotápanyagokra (lásd. később!) és oxigénre van szükség. Az un. programozott sejthalálban (apoptosis) több mechanizmus is részt vesz, de az egyik fő mechanizmus a mitokondriumok által kiadott „öngyilkossági” parancs. Aprogramozott sejthalál egyik oka az, hogy a csökkenő tápanyag ellátásra a sejtkolónia (szerv, szövet) életben maradásához csökkenteni kell a sejtszámot, hogy az életben maradott sejteknek jusson elég.

Mivel a szervezet tápanyag ellátottságát a mitokondriumok észlelik (ők a végső fogyasztók, hisz miattuk lélegzünk és eszünk), ezért az apoptózis kivitelezésének egyik vonalát ők tartják kézben (Pintus és mtsi., 2012).

Pl. a szív 2-3 milliárd szívizomsejtet tartalmaz, de az ezt kiszolgáló egyéb sejtek kétszer ennyien vannak (Tirziu és mtsi., 2010). A szívizomsejtek egyenként 1000-2000 mitokondriumot tartalmaznak, s a szív sejtjei összességében naponta 6 kg ATP termelnek. Most képzeljük el, hogy csökken az energiatermelés, mert a mitokondriumok a csökkenő oxigén (atheroszklerotikus erek miatt) és a csökkenő mikrotápanyag ellátás miatt nem képesek elég energiát termelni.

Kialakul a szívelégtelenség, a szív egyre kevésbé látja el a funkcióját, ez előbb-utóbb halálhoz vezet. Mire gondolhatunk mikrotápanyagként?

 Pl. a Q10, amit szívbetegeknek szoktak ajánlani, a mitokondriumok működtetéséhez szükséges. Egy több éves vizsgálatból az derült ki, hogy azonos súlyosságú szívelégtelenségben szenvedők napi 300 mg Q10-et szedő csoportjában fele annyi szívesemény és fele annyi halálozás történt a placebocsoporthoz képest (Mortensen és mtsi., 2013). Vagy nézzük meg az acetil-l-karnitin hatását! Az acetil-l-karnitin fő funkciója, hogy a mitokondriumokba bejuttatja a zsírsavakat.

 Mivel a szívizomsejtek energiájuk 80%-át a zsírsavakból fedezik, ezért logikus, hogy ez a vegyület létfontosságú volna mindenkinek, de különösen szívbetegeknek. Pl. egy metaanalízis szerint az éppen infarktuson átesett betegeknek adva 27%-kal lecsökkenti az összhalálozást, 65%-kal csökkenti a kamrai aritmia kockázatát és 40%-kal lecsökkenti az anginás (szívizom vérellátási zavarok) tünetek kockázatát (DiNicolantonio és mtsi., 2013).

Mi a különbség a tápanyag és a mikrotápanyag között?

A nyugati világot jellemző túltápláltság ismert következménye a rendkívül nagymértékű kardiovaszkuláris és daganatos eredetű halálozás. A kalóriacsökkentett táplálkozás viszont jelentősen megnöveli az élethosszat és az egészséget. A mitokondriumok nézőpontjából a túltápláltság azt jelenti, hogy túl sok szabadgyök keletkezik, ami károsítja a mitokondriumokat és végül a sejtek pusztulásához vezet. Ezt védi ki a kalóriacsökkentett táplálkozás (Wallace, 2005).

Ez azonban csak akkor működik, ha a mitokondriumok hozzájutnak a működésükhöz szükséges mikrotápanyagokhoz. Visszatérve a szívelégtelenség kérdéséhez, drámai javulást tapasztalni pusztán attól, hogy a sok mitokondriális mikrotápanyagból mindössze kettőt adtak a betegeknek (Q10 és acetil-l-karnitin). Azaz, a kalóriacsökkentés csak megfelelő mikrotápanyagok bevitele mellett eredményez élethossz növekedést és jobb egészséget.

Az immunrendszer rendkívül energiaigényes. Ezért alakult ki  az a mechanizmus, hogy fertőző betegség esetén az élőlényeken fáradtság és passzivitás lesz úrrá, ugyanis ezáltal is csökken az elhasznált energia, ami átcsoportosítható az immunvédekezésre. A másik példa a stresszhelyzet, amelyben a pillanatnyi túlélésre kell koncentrálni, ilyenkor az energiát „zabáló” immunaktivitás drámai mértékben lecsökken (Segerstrom és Miller, 2004). Az energiafogyasztás mértékét már az is jelzi, hogy a szív napi 6 kg ATP-t termel, de ha ehhez hozzávesszük, hogy egy átlagos méretű felnőtt szervezet pedig napi 160 kg ATP termel, akkor nagyjából sejthetjük – ha nem is számolta még ki tudtommal senki – hogy az immunrendszernek, ha támadás éri a szervezetet, mekkora lehet az energiaigénye.

Az ATP forrása

A mitokondriumok energiatermelése többlépcsős folyamat, s mindegyik lépcsőben (azaz komplexben) más mikrotápanyagok fontosak.

A vitaminok és egyéb táplálék kiegészítők szedését ellenzők gyakori érve, hogy „tessék, itt vagyok, semmi bajom, pedig nem szedek semmit”. Egyrészt valamennyi mikrotápanyag a táplálék révén mindenkibe jut, aki tehát nem szed semmit, az mondjuk, hogy hellyel-közel részleges hiányban szenved. A Prioritás elmélet (Triage theory) szerint, ha a szervezet csak minimális mikrotápanyaghoz jut, akkor a mindennapi túlélésre koncentrál, ha viszont bőségesen el van látva minden szükséges mikrotápanyaggal, akkor az élethosszabbító folyamatokra is tud koncentrálni (Ames, 2018). Egyszerű példa erre a D- és K2-vitamin. A napi életben maradáshoz ezek nem feltétlen szükségesek, viszonylag sokáig lehet élni nélkülük is. Viszont a tartós D-vitaminhiánnyal az ember azt kockáztatja, hogy idő előtt rákban fog meghalni. Hasonló a helyzet a K2-vitamin hiányával. Mindennapjaiban senki semmi rendkívülit nem tapasztal, ha nem szed K2-t, de élete során lassan meszesedni fognak az erei, fogynak a csontjai, és egy nap, idő előtt meghal szívbetegségben vagy combnyaktörésben.

Azaz, az évtizedeken át hiányt szenvedő szervezetben az élethosszabbító funkciókra, mint pl. az immunrendszerre nem jut a szervezet „költségvetéséből” elég anyagi forrás, így az immunrendszer is, akár csak a többi szerv, leépül. Ne feledjük, valójában itt végig a mitokondriumokról beszéltünk, hiszen az életben tartó és élethosszabbító folyamatok is mind energiafüggőek.

A mitokondrium amolyan veszélyes „üzem”, működése során nagyon sok szabad gyök termelődik, amit, ha nem semlegesít a mitokondrium antioxidáns rendszere, akkor mind a sejtek, mind a mitokondrium maga károsodik (Theurey és Pizzo, 2018). Ez az öregedés szabadgyök teóriája. Az antioxidáns rendszer működésében nagyon sokféle vegyület vesz részt (lásd később).

Mindezek következménye lehet, hogy az idősödő szervezetben fokozatosan csökken a NAD+ szintje. Ebből következik, hogy a korral járó betegségek sikeres megelőzéséhez és kezeléséhez hozzátartozik a NAD+ szint emelése (Mouchiroud és mtsi., 2013).

További fontos tényező a koronavírus kapcsán, hogy a vírusok felismerésében a mitokondriumok is részt vesznek, így az életkorral csökkenő mitokondriális funkciók gyengítik a fertőzésekkel, különösen a vírusokkal szembeni védekezést (McGuire, 2019). A sejtekbe bejutó vírusokkal szemben a mitokondriumok Mitokondriális Vírusellenes Jelző fehérjéket termelnek, amely a veleszületett immunválasz része (Picard és mtsi., 2016).

A krónikus betegségekben a szöveti elváltozások (csökkent szív-, vese-, máj-, tüdő-stb. funkciók) mind sejtpusztulásból, ill. sejtdegenerálódásból fakadnak. Ezek gyökere mindig a mitokondriális funkciók hanyatlásával függ össze (Wallace, 2005). Mindenki sokkal több sejttel születik, mint amennyi az életfunkciók ellátásához szükséges. A mitokondriumok mikrotápanyagokkal való ellátatlansága fokozatosan pusztítja a „sejttartalékokat”. A krónikus betegségek akkor indulnak el, amikorra a tartalékok elfogynak, azaz a sejtek elpusztulnak, és a maradék sejtállomány az egyes szervekben már a funkció ellátásához szükséges méret alá csökken (Wallace, 2005).

A mitokondrium támogatása mikrotápanyagokkal

A nikotinamid ribozid szedése önmagában fokozza az immunvédekezést (250-500 mg), de ez a hatás tovább erősíthető, ha azokat a mikrotápanyagokat is bevisszük, amelyekre a mitokondrium komplexumainak szüksége van, ill. támogatjuk az antioxidáns rendszert megfelelő antioxidánsokkal.

Vannak „alapanyagok”, amelyek a mitokondriumok működéséhez szükségesek:

A-vitamin (5000 NE),

B-komplex,

C-vitamin (2-4 gramm),

D-vitamin (6-10 ezer NE),

E-vitaminok (400 mg, fontos a 8 komponensű fajtát szedni),

cink (rézzel 10:1 arányban szedve),

szelén (200 mikrogramm),

Q10 (2-300 mg),

magnézium (400 mg elemi magnézium),

melatonin (3-6 mg esténként),

acetil-L-karnitin (1-2 gramm),

kreatin (3 gramm),

R-alfa-liponsav (max 1 gramm),

taurin (3 gramm),

PQQ (1-1.5 mg, Pyrroloquinolin quinon),

pterostilben (250-500 mg, a Rezveratrol rokona),

cordyceps,

ginzeng,

quercetin (1.2-2.5 gramm),

DHEA (20-200 mg)

Akkor most ismerjük meg miben segíthet a Cordyceps gyógygomba.

cikk forrás: https://biotechusa.hu/enciklopedia/cordyceps/

A Cordyceps (Cordyceps sinensis) Tibet 3000 méter feletti fennsíkjain honos, élősködő gomba. A cordyceps sinensis az emberi egészség szempontjából kiemelt jelentőségű. Ezt a gombát leginkább hernyókon élősködő gombafajként tartják számon, mivel alakja a hernyók alakjára emlékeztet, nevét is innen kapta.

A gyógyászatban való alkalmazása több mint háromezer éves múltra tekint vissza. Európában 300 éve ismerik, de igazán ismertté csak 1993 után vált, amikor a kínai futónők kilenc világrekordot döntöttek meg, és ezt a cordycepsnek tulajdonították az edzésmunka mellett.

Nos, a cordyceps ekkor került a nyugati kutatók figyelmébe, s nem sokkal később a tudósok elkezdték vizsgálni a cordyceps gyógygomba más kedvező tulajdonságait is, mint például a koleszterincsökkentés, májvédő, vagy éppen szíverősítő hatását.

Eme nagyszabású rendezvénynek volt köszönhető, hogy a cordyceps teljesítménynövelő hatása legendássá vált, és azóta az atléták között az egyik legkeresettebb táplálékkiegészítővé nőtte ki magát.

E gyógygomba a kínaiak életében már igen hosszú ideje jelen van, az egyik leghatásosabb gyógynövénynek tartják az energiaszint és az általános életminőség javítása területén. Ma már a sportolókon kívül egyre több aktív életmódot folytató ember fedezi fel magának az energiaszint, az általános életerő és az állóképesség-fokozó hatása miatt. A cordycepset a természet csodájának is nevezik, hatásköre rendkívül széles.

A gomba és a különböző eljárásokkal előállított micélium massza legfontosabb hatóanyagai a nagy-és kismolekulájú poliszacharidok, melyek közül a legismertebb a cordiceps sav.

Vizsgálatokkal igazolták, hogy e gomba fogyasztása elősegíti a szervezet oxigén felhasználását, felerősítheti a szervezet immunválaszait, hozzájárulhat a vérzsírszint megfelelő szinten tartásához, a koleszterin-és triglicerid szint csökkentéséhez, valamint jótékony hatású a magas vérnyomásra. Igen jó hatással van tehát a szív-és érrendszer egészségének megőrzésére.

Kísérletekkel igazolták, hogy a cordyceps kiegyensúlyozza a lelki állapotot, csökkenti a stressz okozta feszültséget, és depresszió esetén is igen hatásos.

Vizsgálati bizonyítékok alapján e gyógygomba poliszacharid kivonata képes javítani az agyműködést, valamint az antioxidáns enzimeivel (szuperoxid dizmutáz, glutation peroxidáz és kataláz) részt vesz a szabad gyökök okozta káros oxidatív, így az öregedési folyamatok gátlásában és pozitívan hat a szív-és érrendszeri funkciókra.

Szintén kutatási eredmények bizonyítják, hogy a gombakivonat hatóanyaga pozitív hatással van az asztma és más légzőszervi megbetegedések kezelésében, valamint a diabétesz kiegészítő  terápiájában, de segít a merevedési zavar esetén is.

Idősebb pácienseken végzett kutatások során pedig kiderült, hogy a cordyceps növelte a hidegtűrő képességet, növelte a légzésfunkciót, javította a memóriát, a tanulási-és koncentráló képességet, valamint a libidót is. Mindezek a hatások a javuló szív-és érrendszeri, valamint légzési funkciókkal függenek össze.

Hagyományos étrend kiegészítőként tehát időseknél és a krónikus betegek rehabilitációjánál is használható, hiszen különösen jótékonyan hat az egészséges idős populáció oxigénfelvételére, az aerob kapacitásukra, és fokozza az ellenállásukat a fáradtsággal szemben.

További kutatások alátámasztják azt is, hogy a cordyceps gomba növeli a vitalitást a vörösvértestek enzim-aktivitásának növelésén és a tüdő egészségének és kapacitásának növelésén keresztül. Ráadásul a jelek szerint megnöveli a szervezet tűrőképességet a stresszel szemben és segíti a test legerősebb antioxidánsának, a SOD-nak (szuperoxid dizmutáz enzim) a működését.

A cordyceps igen erős antioxidánsokat tartalmaz, ezért pozitívan hat a szív-és érrendszer működésére és elősegíti az oxigén és a tápanyagok szállítását, továbbá az izmok működése során keletkező felesleges anyagok eltávolítását.

Csökkenti a rossz koleszterinszintet, s növeli jó koleszterin szintjét.

Stabilizálja a szívverést, mellyel minimalizálja az aritmiás hibákat. Ezenfelül javítja a vérkeringést és kiegyenlíti a vérnyomást is.

A cordyceps mindezek után nem csoda, hogy erős immunrendszer erősítő hatású s ehhez hozzájárul még az is, hogy növeli a vértestek termelődését a csontvelőben. Megnöveli a  poliszacharidok szintjét, melyek különösen fontosak az immunrendszer javulása szempontjából.

A cordyceps adenozin és az adenozin-monofoszfát tartalma miatt fontos szerepet játszik a sejtek energiatermelő folyamataiban, a kimerültség csökkentésében, a fizikai aktivitás fokozásában

A GOMBA NÖVELI A SZERVEZET TELJESÍTÖKÉPESSÉGÉT JAVÍTJA AZ ENERGIASZINTET ÉS AZ ÁLLÓKÉPESSÉGET, UGYANIS:

• növeli az energiatermelést a sejt mitokondriumaiban
• növeli a tüdő oxigénfelvevő kapacitását
• növeli a glükóztermelő enzimek mennyiségét a májban, ami ezáltal az izmok számára nagyobb mennyiségű elérhető glükózt biztosít.

A cordyceps az ATP szintjének növelésén keresztül képes a teljesítményt fokozni valamint  az oxigénfelvétel hatékonyságának növelésén és az alacsony oxigénszint, illetve magas savszint által okozott károsodások elhárításán keresztül is kifejti hatását.

Állatkísérleteket is végeztek e gombával, melynek eredménye a következő volt: azok az állatok, melyek cordycepset kaptak, 50%-al hatékonyabban használták fel az oxigént, jól tolerálták az alacsonyabb oxigénszintet és az acidózist (az edzés közben keletkező sav okozta fáradtságérzetet) valamint háromszor tovább éltek, mint azok, akik nem kaptak cordycepset.

A gomba fő hatóanyagai: nukleozid analógok (például cordycepin 3-deoxyadenosine), poliszacharidok (cordyceps sav), valamint adenozin és adenozin-monofoszfát.

A cordyceps fajok egyedülálló tulajdonságai elsősorban a nukleozid-származékainak köszönhetők, amelyek számos rákos megbetegedés esetén bizonyultak hasznosnak.

A Cordyceps tehát tudományosan is bizonyítottan hatásos lehet mint immunerősítő energia színtnövelő és a tüdő támogatója és még sok mindenben.

Senki se állítja, hogy csodákra képes, hogy biztos, hogy hatékony a korona vírussal szemben! De megpróbálni kipróbálni érdemes, hisz rengeteg jó tapasztalat volt az évezredek során, és biztos, hogy a kínai orvosok se hazudnak, hisz akkor elkergették volna őket, és nem lennének ilyen elismertek keleten!

A kínai orvos akkor kapott fizetést, ha a császár egészséges volt és ezért olyan gyógygombákat használtak, amik ezt segítették elő!

Próbáld ki te is.

Ha segíthetek a legjobb minőséget beszerezni legolcsóbban akkor szólj!

A DXN Cordyceps kapszulát, port és Cordypine italt árul ami a legjobb a piacon és a DXN piacvezető a gyógygombák területén!

A DXN ganoterepeutája egy videóban foglalta össze javaslatait a COVID 19 koronavírus járvány esetén. Angol nyelvű még de érthető:

https://www.youtube.com/watch?v=q8tjsuyVI2U