Összehasonlítom Johanna Budwig, Lothar Hirneise, Max Gerson és William Donald Kelley elképzeléseit a rák kialakulásának hátteréről,
Összehasonlítom Johanna Budwig, Lothar Hirneise, Max Gerson és William Donald Kelley elképzeléseit a rák kialakulásának hátteréről, egyezéseikről és különbségeikről
A négy megközelítés egy mondatban
| Megközelítés | Szerinte mi áll a rák hátterében? | A fő beavatkozás |
|---|---|---|
| Johanna Budwig | Sejtszintű oxigénellátási és zsíranyagcsere-zavar, különösen az esszenciális zsírsavak hiánya | Lenmagolaj + túró, természetes étrend |
| Max Gerson | Az egész szervezet anyagcsere- és méregtelenítési zavara | Növényi étrend, sócsökkentés, kálium, kiegészítők, enzimek, beöntések |
| William Donald Kelley | Enzimhiány + szervezeti/anyagcsere-zavar; a daganat kialakulásában szerinte embrionális sejtek is szerepet játszanak | Nagy dózisú hasnyálmirigy-enzimek + étrend + kiegészítők |
| Lothar Hirneise | Több tényező együtt: anyagcsere, táplálkozás, lelki/pszichés tényezők és méregtelenítés | 3E: Ernährung, Entgiftung, Energie |
1. Johanna Budwig – a sejtek oxigénje és a zsírsavak
Budwig az egyik legérdekesebb láncszem ebben a rendszerben.
Az alapfeltevése az volt, hogy a sejtmembrán megfelelő működéséhez megfelelő minőségű zsírsavak szükségesek, és különösen fontosnak tartotta az omega-3-ban gazdag lenmagolajat.
Szerinte a feldolgozott, oxidált, hidrogénezett és rossz minőségű zsírok hozzájárulhatnak a sejtek normális működésének romlásához.
A híres kombináció:
lenmagolaj + túró
nem véletlenül lett a Budwig-módszer központi eleme. Budwig elképzelése szerint a lenmagolaj többszörösen telítetlen zsírsavai és a túró kéntartalmú fehérjéi együtt segítik a zsírsavak sejtekhez jutását és a sejtek oxigénhasznosítását. (Memorial Sloan Kettering Cancer Center)
Ami különösen érdekes
Budwig gondolkodása nem egyszerűen arról szólt, hogy „egyél egészségesen”.
Ő egy konkrét biokémiai modellt próbált felállítani:
zsírsavak → sejthártya → oxigénfelvétel → sejtlégzés → sejtműködés
Ez nagyon más gondolat, mint például Gerson méregtelenítési modellje.
Mi igazolható ebből ma?
Az omega-3 zsírsavaknak valóban vannak biológiai hatásaik, és laboratóriumi vizsgálatokban a lenmag egyes komponensei is mutattak daganatellenes aktivitást. De ebből nem következik, hogy a Budwig-diéta emberben meggyógyítja a rákot. A Budwig-diétát rákkezelésként nem támasztják alá megfelelő klinikai vizsgálatok. (Memorial Sloan Kettering Cancer Center)
2. Max Gerson – az egész szervezet betegsége
Gerson gondolkodása még átfogóbb volt.
Nála a daganat nem elszigetelt probléma, hanem egy olyan szervezeti állapot következménye, amelyben az anyagcsere, a máj és a szervezet elektrolit-háztartása is megváltozik.
A Gerson-elmélet szerint a szervezetben toxinok halmozódnak fel, a máj túlterhelődik, és megváltozik a sejtek nátrium–kálium egyensúlya.
Ezért a cél szerinte:
méregtelenítés + anyagcsere helyreállítása + immunrendszer támogatása.
A klasszikus Gerson-protokoll ezért tartalmazott nagyon szigorú növényi étrendet, gyümölcs- és zöldségleveket, étrend-kiegészítőket, enzimeket és kávébeöntéseket. (Cancer.gov)
Itt már látszik az első nagy közös pont Budwiggal
Mindketten azt gondolták, hogy:
a daganat nem pusztán egy helyi „csomó”, hanem a szervezet működésének mélyebb zavarával függ össze.
Csakhogy:
Budwig → sejthártya és zsírsavak
Gerson → anyagcsere, máj, elektrolitok és méregtelenítés
3. William Donald Kelley – az enzimek
Kelley teljesen más irányból közelített.
Ő egy texasi fogorvos/ortodontus volt, aki saját tapasztalatai alapján alakította ki az úgynevezett non-specific metabolic therapy rendszerét.
Központi szerepet adott a hasnyálmirigy proteolitikus enzimeinek.
Az elmélet hátterében az úgynevezett trophoblast-elmélet állt. Kelley szerint a rák kialakulásában bizonyos primitív/embrionális eredetű sejtek játszanak szerepet, és ezek normális körülmények között a szervezet kontrollja alatt vannak. (NCBI)
Kelley szerint a rák egyik kulcsa tehát:
enzimhiány → a szervezet kontrolljának elvesztése → daganatos növekedés.
Ezért hatalmas mennyiségű:
hasnyálmirigy-enzimet,
vitamint,
ásványi anyagot,
speciális étrendet
alkalmazott, és a rendszerében a kávébeöntés is megjelent. (PubMed Central (PMC))
Érdekes kapcsolat Gersonnal
Kelley nem a semmiből indult.
A rendszerében több Gerson-féle elem is megjelent:
növényi étrend + gyümölcs/zöldséglé + enzimek + kávébeöntés + étrend-kiegészítők.
Viszont Kelley az enzimeknek sokkal központibb szerepet adott.
4. Lothar Hirneise – az egész rendszer összekapcsolása
Hirneise szerint a rákot nem lehet egyetlen okra visszavezetni.
A saját 3E-rendszerében három nagy területet kapcsol össze:
Ernährung
Táplálkozás
Entgiftung
Méregtelenítés
Energie
Energia / lelki-szellemi tényezők
A saját leírása szerint a világ különböző országaiban vizsgált alternatív rákkezeléseket, és ezekből próbált egy egységes rendszert létrehozni. Különösen fontosnak tartja a táplálkozási és méregtelenítési megközelítéseket, valamint a pszichés/spirituális munkát. (The 3E-Program)
Ezért Hirneise tulajdonképpen összeköti az előző gondolatokat.
És itt válik igazán érdekessé a négy elmélet
Ha egymás mellé tesszük őket, egy érdekes kép rajzolódik ki:
Budwig
Sejt → membrán → zsírsav → oxigén
↓
Gerson
Szervezet → anyagcsere → máj → méregtelenítés
↓
Kelley
Enzimek → szervezet védekezése → daganatos sejtek
↓
Hirneise
Táplálkozás + méregtelenítés + lelki/pszichés tényezők
Vagyis mind a négy a szervezet belső környezetére helyezi a hangsúlyt, nem kizárólag magára a tumorra.
Miben egyeznek?
Szerintem ez a legérdekesebb része.
1. Egyikük sem tekinti a daganatot teljesen elszigetelt problémának
Mindegyikük valamilyen rendszerszintű zavart keres.
2. Mindegyikük fontosnak tartja a táplálkozást
Budwignál a zsírsavak.
Gersonnál a növényi étrend és az ásványi anyagok.
Kelleynél a személyre szabott étrend és tápanyagok.
Hirneisénél a táplálkozás az egyik három fő pillér.
3. Mindannyian foglalkoznak az anyagcserével
Ez nagyon fontos közös pont.
A modern rákkutatásban is óriási terület a tumoranyagcsere, tehát az, hogy a daganatsejtek hogyan használják fel a glükózt, glutamint, zsírsavakat és más tápanyagokat.
De itt nagyon fontos különbséget tenni:
az, hogy a daganatnak megváltozott az anyagcseréje, nem bizonyítja, hogy egy alternatív étrenddel a daganat visszafordítható.
4. Mindannyian hangsúlyozzák a szervezet állapotát
Táplálkozás, tápanyagok, emésztés, anyagcsere, stressz, életmód.
Ezeknek a daganatos beteg általános állapotában valóban lehet jelentőségük, még akkor is, ha ez nem jelenti azt, hogy önmagukban daganatellenes kezelésként működnek.
De miben különböznek nagyon?
Ez legalább ilyen fontos.
Budwig nem Gerson.
Gerson nem Kelley.
Kelley nem Hirneise.
És nem helyes úgy kommunikálni, mintha mind ugyanazt tanították volna.
| Budwig | Gerson | Kelley | Hirneise | |
|---|---|---|---|---|
| Fő kulcs | zsírsavak | anyagcsere/méregtelenítés | enzimek | komplex rendszer |
| Sejtlégzés | ⭐⭐⭐ | ⭐⭐ | ⭐ | ⭐⭐ |
| Méregtelenítés | ⭐ | ⭐⭐⭐ | ⭐⭐⭐ | ⭐⭐⭐ |
| Enzimek | ⭐ | ⭐⭐ | ⭐⭐⭐ | ⭐⭐ |
| Táplálkozás | ⭐⭐⭐ | ⭐⭐⭐ | ⭐⭐⭐ | ⭐⭐⭐ |
| Lelki tényezők | ⭐⭐ | ⭐ | ⭐ | ⭐⭐⭐ |
| Egyetlen okot keres? | inkább igen | inkább igen | igen | kevésbé |
És a tudományos bizonyíték?
Itt kell nagyon óvatosnak lennünk.
Az elméletek érdekesek, de az érdekes biológiai mechanizmus nem ugyanaz, mint a klinikailag bizonyított rákkezelés.
A Budwig-diétánál például nincs megfelelő klinikai bizonyíték arra, hogy a módszer kezelné vagy megelőzné a rákot. (Memorial Sloan Kettering Cancer Center)
A Gerson-terápiánál az amerikai National Cancer Institute szerint nem áll rendelkezésre olyan megfelelő klinikai bizonyíték, amely alapján rákgyógyító hatást lehetne megállapítani. (Cancer.gov)
Kelley esetében pedig a későbbi Gonzalez-protokoll részben az ő enzimelméletére épült. Egy későbbi klinikai összehasonlításban azonban a gemcitabin-alapú kemoterápiát kapó betegek medián túlélése 14,0 hónap, az enzimalapú táplálkozási programé 4,3 hónap volt. (PubMed Central (PMC))
Ez különösen fontos adat, mert megmutatja, hogy egy érdekes mechanizmus és néhány látványos eset önmagában még nem bizonyítja egy teljes terápiás rendszer hatékonyságát.
Az én véleményem
Több olyan kérdést tettek fel, amelyek ma is legitim kutatási kérdések:
Hogyan befolyásolja a daganat az anyagcserét?
Milyen szerepe van a táplálkozásnak?
Milyen jelentősége van a gyulladásnak?
Milyen kapcsolat van a stressz, az immunrendszer és a szervezet között?
Milyen szerepet játszanak a sejtek energiafolyamatai?
Ezek ma is komoly tudományos kutatási területek.
A probléma akkor kezdődik, amikor ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy:
„Mivel ezek az elméletek biológiailag érdekesek, ezért a Budwig-, Gerson- vagy Kelley-módszer bizonyítottan meggyógyítja a rákot.”
Ezt a bizonyítékok jelenleg nem teszik lehetővé.
Viszont van egy nagyon érdekes következő lépés: megnézni, hogy a négy elméletből mi az, amit a mai modern rákkutatás részben már visszaigazolt. Például Budwig sejtlégzésről szóló gondolatai, Gerson anyagcsere-elmélete, Kelley enzimelmélete és Hirneise stressz–anyagcsere gondolatai között vannak olyan részek, amelyeknek van modern biológiai párhuzama — csak az már egyáltalán nem biztos, hogy ebből következik az általuk javasolt teljes terápia hatásossága. (Memorial Sloan Kettering Cancer Center)